Az ún. Árvízi kehely

 

1838-at írtak. Rengeteg hó esett a télen, és hirtelen kezdett olvadni. A Dunán még nem jártak mederkotró gépek, és nem voltak erős gátak sem. Sőt, kőhídon sem lehetett akkoriban a két part között közlekedni! Hatalmas jégtáblák úsztak a folyón, s valahol a Csepel-szigetnél annyira feltorlódtak, hogy elzárták a víz útját. Bizony elöntötte a jeges ár fél Pestet! A mai utcaszinthez képest legalább két méter magasan hömpölygött a víz, befolyt a pincékbe, a földszinti lakásokba, alámosta a házakat. Rengeteg embernek kellett elhagynia az otthonát. A pestiek tutajokkal, csónakokkal közlekedtek, és próbálták menteni a menthetőt.

            Lang Mihály, a lelkész, jószívű, mosolygós ember volt. Akkora kétségbeesést tapasztalt, hogy tudta, segítenie kell. A Deák téri evangélikus templom kicsit magasabban fekszik, mint a környező utcák. A lelkész tehát kinyitotta a templom kapuit, hogy minden menekülő behúzódhasson. Nem nézte, ki honnan jött, szegény-e vagy gazdag, milyen vallású, koszos-e a ruhája. Csak azzal törődött, hogy minél többen találjanak az „istenházában” – ahogy a kortársak mondták – biztos és barátságos menedéket. Képzelhetitek, milyen hálásak voltak neki! Az árvíz elmúltával Lőwy Herman, a zsidó hitközség elöljárója egy csodálatos, aranyozott ezüst kelyhet készíttetett „keresztyén testvérének”, Lang Mihálynak hálája és megbecsülése jeléül. A kelyhen jól látszanak az ár hullámai és a csónakkal közlekedő emberek is. De figyeljétek csak meg még jobban! Ott a templom, s a lépcsőn áll egy kis alak, aki lámpással a kezében terelgeti be a fázó, átázott, elkeseredett menekülőket az ajtón.

            A héber és német nyelvű feliratok az ajándékozást örökítik meg. Ézsaiás próféta mondatát is bevésték héberül: „…erőssége a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban…”  Lang Mihály bizonyára megérdemelte ezt a nemes ajándékot. De nem tartotta meg magának, hanem továbbadta „drága gyülekezetének”, „amelynek pesti temploma az 1838-as nagy árvíz alatt sok szerencsétlen keresztyénnek és izraelitának barátságos és biztos menedéke volt.”

Evangélikus Országos Múzeum,
1052 Budapest, Deák tér 4.
Tel.: +36/20 824-3864
eom@lutheran.hu